Mi is az a “natúrbor” és mitől különbözik a hagyományos borkészítéstől?

2020. december 12. - Jammertal

Mostanában egyre többet hallhatunk a nagyon divatosnak hangzó natúrborokról, de annál kevesebbet tudunk róluk. Ennek a borászati terméknek nincs pontos meghatározása. Nagyjából arról van szó, hogy a bort a lehető legkevesebb beavatkozással készítik el. E lépesek nagy része – a natúrbor szószólói mondják, nem mi - hosszú idők tapasztalatán alapszik, nem pedig tudományos tényeken. A szőlő betakarítása után a bor az anyatermészetre van bízva. Nincs irányított alkoholos erjedés, vagy éppen szűrés, de legtöbb esetben a kénezés is tiltólistára kerül.

Vizsgáljuk ezt meg egy kicsit közelebbről.

A bor karakterének kialakulása mikrobiológiai folyamatokon alapszik. Számos élesztőgomba, baktérium befolyásolja a bor ízét és harmóniáját. Hogyha megnézzük a világ natúrbor kínálatát, általánosságban elmondható, hogy ezek a tételek a megszokottnál mind illatban, mint megjelenésben zavarosabbak. Ennek a legfőbb oka a szőlőből származó vadélesztő és baktérium törzsek elszaporodása, és ezeknek a nem megfelelő kontrollálása. A ként a borászatban alapvető tartósítószerként használják antiszeptikus és antioxidáns hatása miatt. Ennek hiányában érthető, hogy a nemkívánatos mikroorganizmusok eluralkodnak a borban.

A hagyományos borkészítésnél számtalan borhibát és esztétikai problémát kell megelőzni, amelyek egy natúrbor hívei körében nem számítanak rendellenességnek. Csak hogy néhány példát említsünk:

Borkőkiválás

Opálosodás

Egeresedés

Brettanomyces

Illósodás

Természetesen számos esetben készülnek tiszta és komplex natúrborok, azonban ezek sokkal kisebb arányban fordulnak elő. Sok esetben ezen tételeknél már az abszolút „natúr" határok mintha gumiból lennének, ezáltal tágíthatóvá válnak. Egyszóval a jobb fogyaszthatóság kedvéért már nem bíznak mindent kizárólag az anyatermészetre… Így aztán jogosan vetődik fel a kérdés, mi az a pont, ameddig egy bor még „natúrbor".

Mindenkinek szíve – joga azt termelni és piacosítani, amit akar. Csak semmi értelme a natúrbort egy körülményesen elkészített, hosszú időn át palackban pihenő „fine wine” kategóriával összehasonlítani.

Egy nagy vörösbor éveken át tartó törődést, sok-sok türelmet és precíz beavatkozásokat igényel. Ez a folyamat a szüretkor veszi kezdetét, és egészen a lepalackozásig tart. A kettő között annyi minden történik, hogy belegondolni is sok. A borkészítés kulcsa a legapróbb változások felismerése és ezeknek a megfelelő kontrollálásában rejlik.

A natúrbor és a hagyományos bor viszonyát talán az alábbi lovas hasonlattal lehet leginkább megvilágítani: a vadon élő lovacska, mellyel soha nem foglalkoznak, nagyon kedves jelenség. Bemutatja a természet sokszínűségét. Viszont soha nem tudjuk olyan célokra használni, mint a speciálisan tenyésztett és idomított versenylovakat.